AZ IVÓVÍZ
 
Sajnos az ivóvíz, ami a csapokból folyik, már ma is tartalmaz többféle szennyeződést. Egyre többen használnak helyi víztisztító berendezést. Az alábbi újságcikk alátámasztja azt a véleményünket, hogy jobb minél előbb gondoskodnunk a valóban tiszta ivóvizünkről, mert az idő múlásával ahhoz egyre nehezebb lesz hozzájutni.

Az ivóvíz lesz a fő probléma a Kárpát-medencében
Népszabadság Online 2007. május 17. (a dátum valószínüleg elírás de így szerepel a neten! http://nol.hu/cikk/446880/)
Az elkövetkezendő évszázadban az ivóvíz lesz a legnagyobb probléma.
A tanácskozást szervező Demény Attila, az MTA Geokémiai Kutatóintézet tudományos osztályvezetője elmondta, hogy az 1991-ben indult nemzetközi projektben több mint 100 ország 3800 kutatója vesz részt. A projekt 19 regisztrált magyar résztvevője most számolt be első ízben hazai konferencián a kutatásairól.
"A vizsgálatok végső célja a Kárpát-medencében várható hatások modellezése. Az elkövetkezendő évszázadban az ivóvíz lesz a legnagyobb probléma" - tette hozzá.
Mint kifejtette, egyrészt csökken a talajba beszivárgó csapadék mennyisége, ami befolyásolja az ivóvízkészletet, másrészt az ivóvíz tisztasága lesz a gond.
A most kitermelt víz több tízezer évvel ezelőtt szivárgott a talajba, így teljesen tiszta. Ám néhány évtized múlva, főleg, ha fokozódik a kitermelés, egyre inkább az antropogén hatásoknak kitett, azaz szennyezett vizet nyernek ki - magyarázta.
Az osztályvezető rámutatott arra, hogy a klímaváltozás a vízrajzot, a folyók eloszlását és viselkedését is befolyásolja, s azt, milyen jellegű folyók alakulnak ki.
Ha a felszín alatti vízkészlet és a nyári csapadék mennyisége csökken, de a téli csapadék mennyisége növekszik, akkor víztározással kell felkészülni, s "ez sokmilliárdos beruházást igényel" - közölte Demény Attila.
Haszpra László címzetes egyetemi docens, az Országos Meteorológiai Szolgálat vezető főtanácsosa is úgy látja, a vízügy Magyarország legnagyobb problémája.
Véleménye szerint ugyan sok szó esik arról, hogy az éghajlatváltozás mennyire kihat a mezőgazdasági termelésre, ám aligha kell attól félni, hogy az élelmiszerellátásában komoly problémák keletkezzenek, még akkor sem, ha kétharmadára csökken a gabona terméshozama.
Ez a túlélést nem veszélyezteti, ugyanakkor a vízügy szembenéz azzal, hogy kevesebb lesz a folyókon bejövő vízmennyiség, s csökkennek a föld alatti készletek - mondta.
Meggyőződése szerint ha szélsőségessé válik a folyók vízjárása, arra árvízvédelmi szempontból fel kell készülni. 
Haszpra László kifejtette: a jelenlegi modellek szerint az időjárás szeszélyessége is növekszik, soha nem látott, özönvízszerű eső után hónapokig tartó aszály következhet ugyanazon éven belül. Az özönvízszerű esőzések megnövelik az árvizek veszélyét, így az építendő tározókat az árvízveszély elhárítására is felhasználhatnák.
"Ez azonban egy nagyon érzékeny kérdés" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy sok mindent újra kell gondolni, s nemcsak politikusi vagy mérnöki szempontból, hanem a környezetvédelmi mozgalmak szintjén is.
 
Ivóvízminősítés
 
A mérgező anyagok megengedett koncentrációja
Forrás: http://www.muszeroldal.hu/assistance/ivovizminosites.pdf
 
A mérgező anyag megengedett koncentrációja mg/L:

A mérgező anyagokból, az ivóvízben ennyi mennyiség megengedett, vagyis ennyi mennyiséget tartalmazva az ivóvíz még egészségesnek mondható. Ön szerint is az?
 
- A felsorolásban vannak olyan elemek, amiket nem kell magyarázni, mert mindenki által ismert erős mérgek. Természetesen ezek a méreganyagok nagyon kicsi mennyiséget jelentenek, ami rövid távon biztosan nem veszélyeztetik az egészségünket. Hosszabb távon ki mikor vizsgálta ezek egészségkárosító hatását?
- A nehézfémek, amik szintén a felsorolásban olvashatók, nem ürülnek ki a szervezetből, hanem oda bejutva elraktározódnak és amikor már megfelelő mennyiség van a szervezetben, akkor jelentkeznek a betegség tünetei, pld. öregkori agylágyulás. Minél több jut be a szervezetbe, annál előbb jelentkeznek a tünetek.
- A vízszolgáltatók több helyen is ellenőrzik az ivóvíz minőségét. A csőrendszerben és a háztartások csapjain viszont nem, pedig a csőrendszerben is bővülhet a lista. Az ivóvízben néhol talált PAK kátrányos csövekből származott, a hatvanas években különösen magas értékben. Manapság ilyet már nem fektetnek le, de még mindig használják azokat. Félő, hogy a kátrányozott csövekből folyó víz különösen a mérgező anyagokra reagál. Budapesten vagy az országban bárhol még nagy számban várnak kicserélésre az elavult ólomcsövek. Tehát a legmodernebb vízművek sem garantálhatják az ideális ivóvíz előállítását.
 
Lássuk a Magyar Szabványt, ami a vízre vonatkozik:
 
"MSZ12749 szabvány
kiváló víz: szennyező anyagoktól mentes, tiszta természetes állapotú víz. Az oldott anyag és a tápanyagterhelés csekély, szennyvízbaktérium nincs, ellenben az oxigéntelítettség közel teljes."
 
A testünkben felhalmozott mérgek, szervetlen vegyi és ásványi anyagok mennyisége arányos a várható élettartamunkkal!