VÍZLÁGYÍTÓ BERENDEZÉS

 

 

Hogyan működik a vízlágyító?

 A vízlágyítás folyamata
A vízlágyítás egy egyszerű kémiai folyamaton alapszik, ez az ioncsere. A vízlágyító tartályában található gyanta töltet felületére tapadt Nátrium (Na) ionok az átáramló vízben lévő, keménységet okozó Kálcium (Ca) és Magnézium (Mg) ionokkal helyet cserélnek, vagyis a víz a Ca és Mg ionok helyett a vízkeménység szempontjából közömbös Na ionokkal dúsítva távozik a készülékből.
Ez a folyamat addig folytatódik, amíg a gyanta felülete teljesen telített lesz Ca és Mg sókkal, ekkor a gyanta lemerül: a gyanta regenerálására van szükség.

Ioncserélő gyanta
 

A gyanta regenerálása

Regeneráláskor a készülék, a tartályban lévő sóoldattal lemossa a gyantát, ezáltal a megkötött Ca és Mg ionokat leüríti a szennyvíz lefolyóba, a felület pedig újra Na ionokkal lesz telítve. A regenerálást a készülék automatikusan elvégzi. Ez idő alatt a készülék vizet nem lágyít, ezért célszerű ezt éjszakára ütemezni. A folyamat végén a berendezés újra képes lágyítani a vizet. A regenerálási periódus függ a vízfogyasztástól és víz keménységétől. Ez érték helyes készülék választás esetén 3-8 nap között van.

 

Regeneráló só 
 

A regenerálási ciklus kiszámítása

Egy példa: egy ember átlagos napi vízfelhasználása 250 liter. Budapesten az átlag keménység 14 °nk.
Az alábbi képlettel ki lehet számítani, hány naponta szükséges regenerálni.
Keménységi fok: 14 °nk
Vízfogyasztás: 250 liter = 0.25 m3 / nap
Személyek száma: 4 fő
PFL-13V gyanta tartalma: 13 liter


 

Ebben az esetben a regenerálási ciklus 3,34 = 3 nap.

Miért káros a vízkő?

A vízkőképződés egy természetes folyamat. A víz körforgása során a lehulló csapadék a talajból ásványi anyagokat old magába. A talaj változó ásványi anyag tartalma és az oldódási idő határozza meg, hogy helyenként a víz mennyi és milyen anyagokat tartalmaz. Ez okozza a területenként változó keménységet is. Azonban amilyen könnyen oldódnak ezek az ásványok, olyan könnyen ki is tudnak válni a vízből, kemény rétegben lerakódva a csaptelepen, vízcsövekben, és mindenhol ahol víz folyik át.



A lerakódás mértéke a hőmérséklet növekedésével folyamatosan nő, emiatt a vízmelegítőkben, kazánokban, mosógépekben a lerakódás vastagabb lesz.
A lerakódó vízkő a csővezetékekben csökkenti annak keresztemtszetét, ezáltal csak kevesebb víz tud átfolyni. Az évek során a kisebb átmérőjű csövek teljesen el is tömődhetnek. A lakóházak csővezetékének cseréje elég munkaigényes és a költsége sem alacsony.



A vízkő a víznél sokkal rosszabb hővezető, ami a fűtőszálaknál okoz gondot. Romlik a hőátvitel, romlik a fűtőteljesítmény, vagy drasztikusan megnő az elektromos fogyasztás. Így nem csak a fűtőszál cseréjével kell számolni, hanem az időközben felmerülő plussz költségekkel is.
A mosás kemény víz nél több mosóport és adagoló szereket igényel. Mosás után a ruhák is keményebbek lesznek.



A csaptelepeken lerakódó vízkő nem csak esztétikailag okoz gondot. A tisztítása sem egyszerű. A vízkő nehezen oldódik és savas vegyszereket igényel, ami a csapok szépségén is sokat ronthat, hiszen erősen maró hatásúak. A vegyszerek használata a környezetet is nagy mértékben szennyezi.